Zsírember - részletek
Zsírember - részletek
www.nemjoember.freeblog.hu
Napok óta foglalkoztat az a gondolat, vajon a barátaim mit gondolhatnak rólam? Lehet hogy csak én gondolom azt hogy lakozik bennem egy normális értelmes ember, vagy talán tudják ezt ők is? Esetleg egy mindig hangoskodó, káromkodni örökké tudó, dagadt félhülyének hisznek? Mert ugye kell egy idióta mindig a társaságba...eljutottam oda hogy nem tudom eldönteni, velem vagy rajtam nevetnek. Az mondjuk tény, a viselkedésem alapján azonnal utálnám magam, de ugye ez eddig is ment, miről is beszélek. Az oké, hogy folyamatosan kevesebbnek érzem magam mint egy "normális" aggyal született ember, de hogy ez most már a mindennapokra is kihat, na azt már nem szeretem. Utálom hogy mindig a középszerű alatt állok 2 lépcsőfokkal.A tipikus buta kispolgári beskatulyázott fasz, na ez én vagyok. Nincs véleményem, ha mégis akkor nem tudom megfogalmazni. Tanulni kellett volna basszameg...azt meg nem akartam, a munkát sem viszem túlzásba, elgondolkodtató mégis milyen emberféle vagyok én? Régebben azzal nyugtatgattam magam, nincs diplomám de van szakmám, dolgozom, ennyit érek és kész. Ma már ez idegesít, és a legnagyobb baj, hogy nem tudom eldönteni, tényleg kissé értelmi fogyatékos vagyok, és jogosan érzem úgy hogy így is kezelnek, vagy most ezen gondolkodva kell rájönnöm, egyszerűen butának születtem és az agyammal nem tudom felfogni a saját létezésem értelmét és a környezetem felém mutatott "reakcióját". Vagy csak egyszerűen GYÜMÖLCS nap van és én KURVÁRA UTÁLOM az éhezést???!!!! Nem lehet ilyen egyszerű...
Egy ismerős -hasonló alkattal- most halt meg tüdőembóliában 37 évesen. Vérrög le, azt szevasz. A kövérség nem egy ciki állapot, a kövérség egyenes út a halálhoz. Nekem ne jöjjön senki azzal hogy eddig meg addig éltek elhízott ismerősök stb. ez nem érdekel. Azt látom hogy hullanak a méretes bálnák mellettem, és én is úgy érzem _egyre sűrűbben- lassan itt lesz az ideje nekem is "búcsúzni".
Szia Zsírtenger!
"Nemíromideanevétmertbeperel" vagyok az RTL Klub-tól!
Nagy meglepődéssel olvastam a blogodat!
Egy nagyon őszinte és nyílt srácot látok benned, aki megmondja amit érez és gondol!
Nekem lesz egy adásom jövőhét kedden és pont ilyen őszinte és beszédes embereket keresek a műsorba!!
Jó lenne rólad több dolgot megtudni!
Ha lenne kedved az adáshoz vagy megtudni erről több dolgod, akkor írj! Sürgős!
Az élet csodálatos. Boldog vagyok. Szeretem az életem. Imádok reggel mosolyogva ébredni. Mélyeket lélegezni a friss levegőből, hipp-hopp beérkezni a munkahelyemre, ahol megannyi szórakoztató, érdekes, megunhatatlan és hasznos feladat vár rám. Pillanatok alatt eltelik a délelőtt, az ebédszünetet friss kávé kortyolgatásával töltöm, miközben virágot szedek a réten. A délután talán még tökéletesebb mint a napom eddig eltelt része, kedves, előzékeny szimpatikus emberek jönnek a boltba, érzem ahogy a szeretetük szétárad bennem. Alig akarok bezárni, olyan jó ez a világ, szeretek itt élni! Izgatottan fekszem le aludni, hiszen holnap egy új, fergeteges nap vár rám...örömömben álomba sírom magam...
Pozitív életszemlélet, hát basszátok már meg.
Nem tudom miért, de ma a "szétbasz az ideg" nap van. Nem csak nekem, mindenkinek. Reggel megpróbáltam egy másik ember kezeivel szétveretni a fejem, de csak annyit értem el vele, hogy a zselé ott már nem fogja a hajam. Később méterenként akartam kiszállni a kocsiból, ártatlan emberek véresre verésének céljából, de ez sem sikerült, inkább csendesen kurvaanyáztam minden olyan mozdulatnál, ami számomra idegesítő volt. Beértem az első elintézendő helyre, ahol szintén egy ideggyenge nő szolgált ki, de egymás halálra verése itt is elmaradt. A parkolóházban nem fogadott el papírpénzt a 3 automata közül egyik sem (bazmeg bazmeg bazmeg), de még itt sem rúgtam szét semmit, pedig ez aztán mindennek a teteje, ki nem szarja le az éhezőket vagy nyomorékokat, ÉN nem fizethetek papírral bazmeg?! Sebaj, túléltem, át a másik helyre, ott csak egy alkalmazott a szokásos kettő helyett, de abból is a lassabbik "a szar is elillan a szájából" típus, de ez meg elrohant mikor ki akartam tépni a gigáját. Beszélget bazmeg a kuncsaftokkal, akik kivárták a sorukat, ugyanúgy mint ÉN??? Minek ugat annyit?? A büdös picsáért nem lehet a kibaszott számlát megírni, és nem vicceseket próbálni mondani, mintpéldául: Kinő a rózsa a fejéből....HA HA HA. Hogy bomlanál le azonnal. Mikor már végképp azt éreztem, ki kell tépnem a saját szívem, elmentem a mosóba, ahol nem azt kaptam amit kértem!!! Hátmiezittbazmeg??? Ki kérte a kurva gumi összegecizését szilikonnal??? Veszek egy egész flakont 500-ért bazmeg, 42435365346 évre elég, mi a kurva anyádért kérném 500ért a 4 kerékre???? Most itthon vagyok, azt gondolom másnak is szar napja van, felhívom húgomat, hátha. Na végre, talált, kihisztizzük magunkat kb. olyan súlyú problémákkal mint pl.: Egy mocskos állat pont előttem ejtette le a húszasát, és meg kellett állnom amíg felveszi!!! Bazmeg! VÁRNOM KELLETT RÁ! NEKEM!!! Höm. Asszem ez a hétfő egy kelés. Gennyes, rothadó büdös. Nem beszélgetek magammal, tutira nem ÉN vagyok a hibás. BAZMEG BAZMEG BAZMEG!!!
A nap körkérdése: Ha szénné basztatnak a munkahelyeden ok nélkül, (vagyis nem tudod megfejteni az okot, mert teljességgel érthetetlen a szerződött cég baszatlan picsájának okfejtése arról hogy mit nem csináltál meg, amit nem is kértek) akkor te:
A: felkötöd magad miután elküldted őket anyuci meleg szőrös részeit szagolgatni
B: szétlövöd a fejét mindenkinek aki a közeledben van, majd összeomlást színlelve meghalsz
C: kompromisszumot keresel egy olyan emberrel aki azért utál mert nem vagy egyke?!
D: Idegi kimerültségre hivatkozva megkeresed az illetőt és bélcsavarodást okozol neki madárfogással
Adva vannak tények, amelyek nagy részét magam idézem elő, és természetesen problémaként jelennek meg. Ilyen a torokgyulladás, elhízás, rendszertelen szarás, és az unalom. Bármit teszek, a napjaim mégis mindig ugyanúgy telnek. Nem találok örömet lassan már semmiben, -és hogy ezt nyomatékosabbá tegyem- még az önkielégítés is unalmas, begyakorolt örömtelen szar.
Biztosan írtam már, hogy nagymamámmal élünk itt hármasban. Ma délután ötkor matatott valamit egy fiókban, majd elvágódott a konyhában. Stroke, agylágyulás, szinte esélytelen felépülés, kérdésünkre az összes megkérdezett orvos csóválta a fejét, hogy még korai jósolgatni. A bal oldala lebénult, és természetesen nem reagál semmire. Elég előre haladott csontritkulása van, a csípője sem az igazi, a csigolyái már rég egybe roppantak, meghajlott a háta. De akar élni. Keveset panaszkodik, csendben tűr. Nem tudom felsorolni azt a több ezer okot amiért szeretem és tisztelem őt. Azt sem tudom, hogy vajon ott belül gondol-e még valamit, lenne-e kívánsága, vagy bánata, esetleg valamilyen befejezetlen ügye amit meg kellene beszélni...akármi. Bármilyen ok amiért maradni akarna...de nem vagyok benne biztos hogy kell neki ez az élet...nagypapám kb. 2 és fél éve halott, és nagyi sokszor emlegette hogy "hívogatja". Talán most megbeszélhetik a "dolgaikat" és papa eldönti (ahogy mindig is ő döntött a családban) hogy mama maradhat-e. Nincs isten...és most tudok sírni. Nagyon.
elmesélem mit NE csináljatok a hozzávalókkal. Tehát: Ha esetleg csípős kaját akarsz készíteni -hiába kóstolod meg a chilit, erős-e vagy nem- SOHA ne vágj bele 6 db vérbebaszotterős atkaméretű minichilipaprikát, bazmeg. Ha mégis megteszed, és megsütöd vele együtt a virsliket, ne gondold azt hogy nem veszi át a hihetetlen féregpusztítóerejű világégés, fájdalom, atombomba, nyálkahártyahalál, vérhasköszvénytelep, halál, halál halál, ízét. De HA mégis, utána hiába versz neki oda bele 5 kurvaszabályos madárból kitessékelt előre fertőtlenített extrémsárga belsővel rendelkező -ürüléknek minden nap (tegnap is) eladható- tojást, az ugyanúgy, kibírhatatlanul, mocskosembriótikkasztóan, marhabéltekeredikafogamra, nincsilyen létformaamikibirja, hiper-ultra-giga-mega-savmardosta szarkapacitás és hányadéktömeg növelő erejű rántottának álcázott napalm-kiröhögő "élelmiszer" lesz, amit nem szabad elfogyasztani. Nos, itt jön a lényeg. Ha mégis, átszellemülsz és azt mondod, leülök és ha már kotyvasztottam ilyet akkor megeszem...nos akkor magadra vess. Leültem, háromnegyedét elfogyasztottam, de addigra a légutam és a nyelőcsövem mérhető belső siklási sebessége egyenesen arányos volt a homlokomon -később testem egész felületén- megjelenő gejzírképződmények arányával. Miután sírva fakadtam, egyszerre élveztem a gyomorégés-hányinger-csípősszarás-maróböfögés csodálatos négyesét. Most éppen ülök, és ha nem lukad ki a belem holnapra, örülni fogok. Pont addig, amíg nem kell kiszarnom azt amit a rágószervem (ó, az átkozott!!) beaprított a tárolóba.
Olyanokat csinál ez a burok amiben lakom, hogy az már zavaró. Megtokásodik, löttyed, aránytalanodik, reped, és a fajsúlya vetekszik az óloméval, kissé kifeküdtem az ágy rámeső részét, jajjdejó.
Minden nap önkielégítek, -néha naponta kétszer is- 12 éves korom óta. Most hogy gyereket kellene nemzenem komoly gondot okoz az önmegtartóztatás, de mindegy, majd veszünk ondót a közértben, ha ezek nem hajlandóak úszni tömegekben.
8 évesen derült ki hogy a fitymám rátapadt a makkomra, apám nem vitt el orvoshoz, hanem hazahozott egy nagy adag fagyasztót, jól lefújta és feltépte, alig fél óra alatt. Maradandó élmény volt. Persze nem ezért maradt vissza a növésben, nálam a herezacskó növekedése fordítottan arányos a farkaméval. Ez van, legalább van mivel dekázgatnom ha unatkozom.
A lélek amúgy is egy elbaszott idióta dolog, szerintem isten a teremtés közben elaludt és belehánytak a kalapjába, ettől lett az embernek ez az idióta, mindig sajgó megfoghatatlan belső ellensége.
Pedig tökéletes az álca, életvidám gyermek vagyok, mindig vicces, idétlen, komolytalan paraszt, de sajnos belül -a beleimen kívül- valami nem működik rendesen, most csak azért nem sírok mert a klóros víz kimarta a szemem. Most akkor tényleg beteg vagyok? Jó lenne már érteni magamat, de ez a kívánságom ebben az életemben még nem teljesült. Lélek lementését vállalom, nem kell cd, simán ráfér egy floppyra. Nyomasztó ez a teher...összenyomom saját magam, testileg és lelkileg is...lehet ennél jobb? Senki vagyok, üssetek.
A harmadik nemes és egyenlőre kivitelezhetetlen feladat a gyermek megnemzése, de ez csomó apró (muhahaha) probléma miatt nem nagyon üzemel, de nem is baj, szoknom kell a gondolatot, mely szerint életemben először "felelősséget" vállaljak bármiért is....főleg hogy -optimális esetben- ez a kis szarcsimbók életem végéig a nyakamon marad, és úgy érzem kénytelen leszek szeretni, gondoskodni róla és -ezen okokból kifolyólag- nem belezhetem ki sem a feleségem, sem pedig magamat.
Rövid és ürülékkel teli délelőttöm még nem ért véget, de ha tehetném a beleim egy részét lenyomkodnám a saját torkomba hogy aztán kiszarva megcsomózhassam vagy valami.
Nem kell megölni, de esetleg elásna valaki? Pofával lefelé persze, ha meggondolnám magam akkor is az izzó mag felé haladjak. Köszönöm előre is.
Olyan dolgot művelek, amit még sohasem, gyűjtöm az örökítőanyagomat hogy majd hétfő hajnalban egy műanyag kispohárba csaphassam, megmérettetés címén. Az egyetlen örömöm az életemben az volt, hogy naponta többször is maszturbálgathattam, ahogy éppen kedvem tartotta, na erre most ezt is elveszik tőlem, a gyerekkészítés útja rögös
Most gyűjthetek megint 4 napot, mert ez az adag értékelhetetlen mennyiségű, nem is olyan egyszerű ez, és remélem hogy az életem nem kell eme remek kudarcélmény körül forognia az elkövetkezendő hónapokban. Tehát: Ha mintát kell adnod állva csináld, mert ülve nem megy bele a kis rohadékok hada a pohárba. Hát nagyjából ennyi. Nem fekszem vissza, gyászolok.
Holnap wellnesselek 2-3 napot asszonnyal, a program tartalmaz egy masszázst is, már látom szerencsétlen zokogó masszőrt, mikor kétségbe esve próbálja kirángatni végtagjait zsírredőimből, ordítva könyörög,majd megadja magát és belémfullad, évekkel később fogják megtalálni bálnavadászok, esetleg egy nyári leégést követően lehámlom őt is.
Meghaltam, mint már annyiszor. Végülis nem pusztult el a masszőr a nyílásaimban, sőt, ő csinált ki engem de dúrvanagyon. Elkezdte átmaszni a lábaimat, de olyan erővel hogy be is szartam, pelenkáztak aztán vissza, mert nincs kegyelem. Miután megállapította hogy mindkét lábam csomókból áll és nem normál izomszövetekből, kicsit megértettem a helyzetet, de a combbelsőmhöz jutásakor megismertem egy új dimenziót a fájdalom -mint olyan- mélységeivel kapcsolatban. A híg fos, amit a szemeimen könnyeztem ki már nagyon csípett, ezért kértem hogy haladjunk tovább, a lábamat majd amputáljuk egy fél órával később ha lehet. Jó lelkű volt, szó nélkül tépte ki a gerincemet
És fogadjuk el magunkat ilyennek. Aha, az biztosan sokat segít. Ki nem szarja le hogy ÉN elfogadom-e magam, ha a társadalom nem teszi? Azt ne mondja senki hogy boldog leszek ha szeretem ezt a fostornyot amiben élek, és soha nem fog bántani vagy zavarni ha kinevetnek, lesajnálnak, sértegetnek, csodálkoznak hogy mennyit eszem, gyártanak ekkora ruhát, széket, autót, akármit. Ha nem betegség miatt hízott el az ember akkor fogyjon, vagy dögöljön meg azonnal, ez ma a trendi.
Megvilágosodás vala, ó nagy vastagbelem istene! Komplexusok. Ezek vannak nekem, és ezért eszem...állítólag. Merthogy apám árnyékában élek, az ő elvárásainak kell megfelelnem, semmi önálló gondolat, mert akkor jön a főnök és torkonbasz, nehogy már úgy csináljak valamit ahogyan ő nem, hát érted. Aztán ott van a feleségem, aki sokkal okosabb és értelmesebb mint én, természetesen elnyom és lealáz amikor csak tud, persze ezt is okosan, nehogy lázadjak vagy ilyesmi. Aztán meg maga az élet. Abban végképp nincs köszönet, egy kommunikációs zsákutca vagyok, emberi kapcsolatokra nem nyitott, kicsit sem. Zárkózott és gátlásos (köszi állítólag apa), aki kisebbségi komplexus egy kifejlődött mutációját viseli a testében. Minden mondatom védekezés a saját bizonytalanságom és döntésképtelenségem elleplezésére. Sikértelenül, hiszen átláttak rajtam, emígyen no. Ha független lehetnék (ó jajj, mennyei manna bzmg) akkor nagy öntudatosan lefogynék és boldogan élnék. Ez az ige, befogadtam, ó teremtőm, gyarló vagyok, szegecselj a feszületre homloklebennyel a föld felé, ha nem ezen egyszerű útmutatások szerint élek. És jövé vala a szögbelövő és belöveté vala testét arccal a homok felé az ő keresztjére, mert nem éle vala egyszerű törvénye szerint. Mert nem ilyen egyszerű. Nincs semmi torz jellemkép a fejemben magamról, ha leesne rólam a karom, vagy 20 kiló, elfogadnám, és tudnám szeretni a helyzetet. Nem apa, a gonosz feleség, vagy a töketlen én miatt vagyok ennyire dagadt és dühös. Perszehogy senki nem elégedett a sorsával, én sem vagyok az. De hiszem hogy ha tudok (és akarok, igen) tenni valamit azért hogy a beleim ne uraljanak -azon okok keresése nélkül, hogy miért eszem, miért vagyok negatív, pesszimista, morbid ferdehajlamú stb.- akkor ez sikerülni is fog, némi morális hullámvölgy árán. Hogy ez a hullám napokat, heteket vagy hónapokat takar, részletkérdés. Elvileg a végén jól jövök ki belőle, orvosi segítség nélkül is. Ha nem, akkor a barátaimnak volt igaza, és tényleg gyenge vagyok a saját problémáim megoldásához. Ne így legyen.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy biztosan azért nem tudok lefogyni, mert BETEG vagyok, és nem azért mert egy rühes, akarat nélkül született gennymócsing vagyok, megfogalmazhatatlan ábrázattal. Gondolkodom mire foghatom még a szabad akarat teljes hiányát, de nem jut eszembe semmi.
Négy napom van megfejteni miért is lettem ennyire egy elbaszott szerencsétlen hülye, aki említésre méltó dolgot nem cselekedett meg az életében, ha azt az egy alkalmat nem vesszük annak mikor leharaptam tőből a lábam, de visszanőtt, jellemzően gyík vagyok bzmg. Eddigi életem két fontos eleme -milyen meglepő- egymásra támaszkodik, evés és sírás. Nos, a továbbiakban ellentmondásba ütközöm magammal, a sírás az érzelmekre épül, az meg nekem nincs.
Új probléma megközelítést találtam ki, mert sokan bántottak jogosan. Szóval: Mostantól nem azért sír a szám mert kövér vagyok, hiszen a kép alapján nem is. Viszont azért zokoghatok hogy senemnincs kitartásom és akaraterőm ezen a torzuláson változtatni. És ha esetleg megdöglöm érrendszeri problémák miatt 30 után, akkor már mindegy lesz hogy a zsír, vagy az ellene nem küzdő jellemtelen senki miatt történ a halál. A lényeg ugyanaz, nem vagyok szép, és tenni sem tudok ez ellen...az ember aki személyiség és szabad akarat nélkül született. Mélytengeri zsiradékhal, kevés ikrával eladó. Amúgy vásároltam hogy nekem jobb legyen, van új cipőm, nadrágom és -annyira meglepő- napszemüvegem. Minden évben veszek egyet amelyik "jól áll",
Csupán egyfajta morbid kíváncsiságból vagyok hajlandó tovább élni ezt a végtelenül idióta életet, amit magam alakítok mívesen elviselhetetlenné, ünnepeljetek. Az utóbbi egy hónapom azzal telt, hogy sírva könyörgök istennek, adjon agyat vagy értelmes gondolatokat, mindhiába. Megterveztem (gúnyos kacaj) a fürdőszobánkat, ami valószínűleg annyira szarul fog kinézni, hogy lehetőség szerint nem fogok bemenni az ajtaján.
sikerült cipőt kapni, mert a lába nem fejlődik olyan ütemben mint a fentebb említett emlőrendszer, és hogy boldog legyen ez a nap, rögtön 2 párat vásároltunk, féláron, mert most az a divat, úgyhogy örülünk, én és a mellek. El ne feledjem, én is költöttem pénzt, a 4. oldaltáskámat szereztem be.
a tisztességtelen halál a cél, puttonyos zöldmoszat ha lehetnék, sallalllallla.
a tisztességtelen halál a cél, puttonyos zöldmoszat ha lehetnék, sallalllallla. a tisztességtelen halál a cél, puttonyos zöldmoszat ha lehetnék, sallalllallla
Ugyanis titokban szert tettem pénzre, amin terveim szerint órát (több éve szeretném már megvenni) akarok vásárolni. Ez mind szép, de közben anya és apa akik folyamatosan támogatják kicsiny szaros nagytestű fiúkat anyagilag rengeteg pénzt költenek a leendő unokára. Erre az okos gyermekük nem mondja azt hogy "ne adjatok pénzt", hanem elfogadja, és még örül is hogy végre van valami amire elköltheti -közvetve- a szülei miatt megtakarított pénzt, amit amúgy NORMÁLIS esetben a családjára költhetne, és akkor nincs ez a szar bejegyzés.
Istenverte kurva meleg. Tsunamiként ömlik rólam a büdös verítékes zsír, miközben szemeim előtt az általam eszkábált izzadságtörlő berendezés dolgozik, teljes sebességgel, hasztalan. Büdös vagyok mint egy 5 hetes rothadó macskatetem, csak még annál is rondább.
Isten meghallgatott, de csak félig. Mióta, ó mióta rimánkodok már egy halálos csapásért, kósza villám, esetleg nehéz tárgyak alá kerülésem végett, és most, meghallgattatott!!! Reggel rámszakadt a bolt redőnye, de nem elég pontosan. Történt hogy rettenet nagy robajjal lezuhant, miközben éppen -nahát, micsoda véletlen- áthaladtam alatta. Sajnos sem a súlya, sem a lendülete nem volt elég ahhoz hogy a gerincemet megbántsa, így csak az infarktus kerülgetett, de végül eltévedt valahol, rohadjonmeg. A zajra persze beindult a riasztó, így az egész utca felébredt, hajrá. Beküzdöttem magam törpejárásban a műhelybe, riasztó kikapcs, riasztás lemond, redőnyöst lázasan keres, szerencsésen talál. Isten figyel engem, de apránként akar elpusztítani, nem csak úgy septiben, most ez jó vagy rossz? Nekem rossz, neki poén, jó dolog felsőbbrendűnek lenni. Szerintem.
Most jön ide asszony és meséli, hogy magára öntötte a besamelt, persze jó forrón, és erre mit tesz? Ösztönösen lenyalja, így a nyelvét is megégeti bzmg. Ösztön és a nők?!
Elvileg még kussolnom kellene, de már unom, szóval ha esetleg elmegy az a kis élősködő a másvilágra így jártam. Terhes az asszony, -és minő meglepő- egy emberi lényt (vagy erősen hasonlót) hord a szíve, illetve lassan a mellei alatt. (gyerekem lesz bzmg???)
2007. augusztus 6., hétfő
Fogyatékos gyereket ott lehet "hagyni" a korházban, hogy "köszi de így nem kell"? Itt most nem a süket, néma, vak stb. kiszűrhetetlen kombójára gondolok, hanem hogy erősen testi vagy szellemi fogyatékos lesz... Akkor mi van?
Végre egy remek nap!! Végig tudtam menni úgy az utcán, hogy senki nem köpött szemen, nem alázott meg, és nem akart leszerződtetni torzembernek valamilyen cirkuszba!!
ma senki nem köpött le az utcán, és nem vertek meg. Igaz a hétvégén a REMEK Toyota megint beszart, a riasztó hazavágta a kocsit, de mint kiderült, az esőérzékelő reléje ázott be.. Bazmeg, elektromosság rohadjon meg, még a japánok is szart csinálnak, főleg ha én veszem meg. Azt is megemlíteném, hogy egy döglött madár volt a motortérben, ezúton hívnám fel kedves nyest olvasóim figyelmét hogy rohadjanak meg, nem éléskamra a kocsim elülső része. A motorháztető burkolatát már kizabálták, ki is szereltettem, de ezek szerint még mindig én melegítem a vacsorát ezeknek a szerencsétleneknek. Egyszer majd a vezérműszíj csapja szét a kicsi szőrös testüket, szívesen fizetem a motormosást, én se mászom be mások által épített szerkezetekbe kaját elhelyezni. Persze az ember kussoljon, mi vesszük el az élőterületük nagy részét hogy beton legyen helyette, ők csak alkalmazkodnak. Azért dögöljön meg mind, kurvaélet.
Asszony megmondta a frankot, idézem: "kicsi a pöcsöd, a zsírtól alig látszik, de én így szeretlek"... Nos nem pont ezekkel a szavakkal, de erősen hasonlóan és velősen fejezte ki magát, persze mikor azonnal sírva fakadtam (kellett nekem mutogatnom) próbálta szépíteni, de már mindegy volt. Szeretném azt hinni hogy "átlagos" a mérete, de tudom hogy ezt még egy kezdő is visszadobná, vagy ki se fogná, hiszen ami nincs azt nehéz megragadni, ugyebár. Elég régóta frusztrál már ez a dolog, második helyen áll a "zsírtestű torzszülött" mögött, de most pár napra beelőz, az tuti.. Az a gond, hogy műtetni lehet, de olyan keveset változik, hogy kár bele a pénz. Az egészben az az egyetlen vigasztaló, hogy már annyira undorító féregnek érzem magam, hogy ez a kis "aprópöcs mizéria" nem fog lejjebb lökni az önbecsülési ranglistámon, mert az ugyebár nincs, de ha mégis, akkor most tartok a gennyedző, véres bélsár és egy túlfejlett tumor között. Öhöm...ezeknek nincs nemi szervük, ugye? Akkor oké, mert 'látszólag' (muhahahahaha) nekem se.:)) És így akar hozzámjönni...na ez elgondolkodtató....valahonnan egy nagyobb faszt kell szereznem, mielőtt még ő keres magának...micsoda problémák...hajjajjja....
Puskatussal agyvelőt kifröcskölni jajj be' szép! Embert megtaposni tankkal ohh be' szép! Ilyen baromságokat írni ide bele -debilség. Csodálatosan unalmas és foszongorán lejátszott turhadallamok aláfestésével eltelt nap volt a mai. 3 db ember talált be a boltba, ők is csak azért hogy leköpjenek, kiraboljanak, letépjék a fejem és a végtagjaimból kishajót hajtogassanak a kannibál gyermekeiknek. Most hogy kivéreztem, boldogság lett úrrá rajtam.
Ma annyi pénz költöttünk mint az állat, de nem bánom, mert az összes vásárolt dolog az ENYÉM! Egy keveset azért kapott az asszony is, de természetesen ÉN vettem 2 nadrágot, egy pólót, egy inget, egy kosárgatyát és egy mezt, párjelölt meg farmerkabátot és övet meg 3 felsőt. Pénzt költeni remek érzés, holnap remélhetőleg folytatom... Jólét.
LAKÁSFELÚJÍTÁS
Írta és rendezte: A mocskos kurva élet.
Adott egy romokból rosszul felépített nappali, egy ideggyenge tulaj, és pontatlan nemtörődöm iparosok. Erkélyajtó bekerült a helyére, de ha bezárom akkor a tok eltávolodik a faltól, repedést hagyva maga után, de szeretem ezt. Kifestettek, összekenve mindent amit nem kellett volna, és most majd jön a parkettás gyilkos csiszolni, gondolom nem a megbeszélt időpontban, szar minőségű munkával és drágán. Ha egyszer ebben az életben befejeződik ez a szarakodás, akkor sem lesz jó kedvem, hiszen ezt a kilátástalan harcot bizonyos időközönként meg kell majd vívnom, már ha elélek addig.
Sikerült a súlyomat visszatornászni a kiindulási állapotba, most ha bárkinek elmondom hogy mit sportolok az a szemembe röhög (joggal) aztán görcsöt kap és -jobb esetben- gyorsan elhal. Megint nem látom a pöcsömet csak tükörből és nagyítóval, olvastam valahol hogy lehet vastagítást és hosszabbítást is kérni, ha lesz fél millióm majd elgondolkodom rajta. Ha a hasamról leszívható összes zsírt a farkamba fecskendeznék, na akkor lennék elégedett, igaz hogy a negyven kilós túlnyúlásom már csak az elefántok vagy bálnák bántására lenne alkalmas...sehogyan sem jó ez. Megyek tovább lopni a napot, ha valakinek kell ötlet a nappalijának lerombolásához, csak szóljon.
Homályosan látok a bal szememre egy hete... Vagy megfázott, vagy a belenyúlást nem szereti, vagy cukros vagyok és ez is egy tünete. Esetleg mi lenne ha elmennék orvoshoz? Kiderülne hogy már nem is élhetnék ezzel a vérnyomással, koleszterinnel és cukorral? Jó. Nem is lepődnék meg. Megdöglés prodzsekt indul bzmg.
Vásároltam karácsonyra (!!!) mobiltelefont, természetesen magamnak. El kell mesélnem a történetet, mert nagyon fáj, ki kell adnom magamból ezt a mérget. Okostelefont vettem, N73-ast. Azért, mert úgy gondoltam, fejlődnöm kell, ez a jövő. Tévedtem. Egy begyepesedett barom vagyok. Immáron 2 napja basztatom agyba főbe ezt a szerencsétlent, és még mindig csak a felét tudom rendeltetésszerűen használni. Szánalmas. Maga az e-mail beállítás is jó egy órámba tellett, már azon gondolkodtam elolvasom a leírást (pedig kurvaegyszerű de tényleg) mikoris rájöttem hogy a kimenő az nem a bejövő és fordítva, szóval érted.
Háromnegyed liter tej megivását követtem el, azzal a nem burkolt szándékkal, hogy most fosasson meg de kegyetlenül. Napok (hetek) óta valami nem kóser odalent, ezért drasztikusabb eszközökhöz nyúltam, a fúrókalapács és a vallatóvas majd holnap, ha mégsem szarnám össze magam álmomban. Elismerő vonyításokat fogok hallatni abban az esetben, ha gyönyörű feleségem is kap a szagorgiából ami a seggemből kilövell, némi folyadék és híg fos kíséretében. Remélem elég vulgáris paraszt voltam/vagyok ez is a célom, a holnapi napot az "énkeresésnek" szellentem szentelem, ó, ha a valagam beszélni tudna, tárirárirá, az új gatyám is szétrepedt a popikámon, ideje lesz varratni valami zsákot, -persze hagyok benne helyet a betonnak- amiben nyilvános helyen is megjelenhetek úgy, hogy nem lóg ki semmi zsírtúlnyúlás vagy ilyesmi. Nagy tervek tudom, de soha nem ijedtem meg a kihívásoktól...ha lehetetlennek tűnnek, akkor sem. Jó éjt, puttonyos zöldféreg, ki beleim falain csüngsz és szertenézel, kémlelvén a "fényt", mely' hátulról hasítja a tért... Vigyázz, nehogy kövesd a fényt!
2007 márc 6. Vizsgálati eredmények: Geciben jó vagyok, (gecijó, hah hahh hahhh) 6millió izében 75% bigyóm van, ami "irigylésre méltó eredmény" szóval jó anyagot spriccelek a minimál pöcsömből, navégre. Ellenben sok benne a "nyák" vagy miaszar, nem úgy és arra folyik a kis ondófolyam amerre kéne neki, rohadt öntörvényű nyomorékok tömörülése lehet ez.
Asszonykának a petevezetékét erősen megfestegették, átjárható (de hogy mifasznak kellenek ezek a vizsgálatok így a legelején, magam sem értem), nincs semmi baja, csak a pajzsmirigye alulfesszel, ezt vagy meggyógyítják vagy ki kell vágnom néhány fontosabb szervét, csak ne rágódjon vagy mi. Hátra van még egy kibebaszott idióta vizsgálat, amikoris meglesik a dugásunk utáni folyamatokat majd zokogva csapkodják a térdüket -képletesen szólva. Megvárják a peteérést (vagy tüszőrepedést??!!), majd utasítanak a közösülésre, ezek után 6 órán belül be kell fáradni a korházba, ahol ellenőrzik hogy a gecimócsingok rendesen vonszolják magukat a petesejthez hogy aztán erős felindulásukban fejelgessék azt, míg egyiknek beszorul a feje, szóval értitek... Ne kérdezze senki minek ez, amúgy is a nővérke kérdésére felettébb furcsa arcszerkezetet generáló választ adott párocskám, a "mióta próbálkoznak" kérdésre az "1-2 hónapja" volt a válasz, ami általános NORMÁL esetben években is viszonylag kevésnek számítana...De rólunk van szó ugyebár, normalitás mint olyan ebben a családban nem létezik.
Márc 20-21 – masszírozzák a zsírembert…
már látom szerencsétlen zokogó masszőrt, mikor kétségbe esve próbálja kirángatni végtagjait zsírredőimből, ordítva könyörög,majd megadja magát és belémfullad, évekkel később fogják megtalálni bálnavadászok, esetleg egy nyári leégést követően lehámlom őt is.
2007. április 4., szerda - tényleg van egy ilyen szuperhős, te tudtad? (wikipédia) sylar a hősökből. Ráadásul szerintem hasonlít rád.
Enyhén elkeserít az, hogy Syler foglalkozását űzöm, de amíg nem csapdosom le különleges emberek fejeinek felső harmadát, nincs is semmi baj. Ha mégis megtörténik, akkor sem nyammogok az agyukon, és nem keresem a működési elvet, tehát kizárásos alapon nem vagyok hős, azt hiszem mindannyian megnyugodhatunk. Aki nem tudja miről beszélek, boldog ember.
2007. április 16., hétfő
Nem tudom miért, de ma a "szétbasz az ideg" nap van. Nem csak nekem, mindenkinek. Reggel megpróbáltam egy másik ember kezeivel szétveretni a fejem, de csak annyit értem el vele, hogy a zselé ott már nem fogja a hajam. Később méterenként akartam kiszállni a kocsiból, ártatlan emberek véresre verésének céljából, de ez sem sikerült, inkább csendesen kurvaanyáztam minden olyan mozdulatnál, ami számomra idegesítő volt. Beértem az első elintézendő helyre, ahol szintén egy ideggyenge nő szolgált ki, de egymás halálra verése itt is elmaradt. A parkolóházban nem fogadott el papírpénzt a 3 automata közül egyik sem (bazmeg bazmeg bazmeg), de még itt sem rúgtam szét semmit, pedig ez aztán mindennek a teteje, ki nem szarja le az éhezőket vagy nyomorékokat, ÉN nem fizethetek papírral bazmeg?! Sebaj, túléltem, át a másik helyre, ott csak egy alkalmazott a szokásos kettő helyett, de abból is a lassabbik "a szar is elillan a szájából" típus, de ez meg elrohant mikor ki akartam tépni a gigáját. Beszélget bazmeg a kuncsaftokkal, akik kivárták a sorukat, ugyanúgy mint ÉN??? Minek ugat annyit?? A büdös picsáért nem lehet a kibaszott számlát megírni, és nem vicceseket próbálni mondani, mintpéldául: Kinő a rózsa a fejéből....HA HA HA. Hogy bomlanál le azonnal. Mikor már végképp azt éreztem, ki kell tépnem a saját szívem, elmentem a mosóba, ahol nem azt kaptam amit kértem!!! Hátmiezittbazmeg??? Ki kérte a kurva gumi összegecizését szilikonnal??? Veszek egy egész flakont 500-ért bazmeg, 42435365346 évre elég, mi a kurva anyádért kérném 500ért a 4 kerékre???? Most itthon vagyok, azt gondolom másnak is szar napja van, felhívom húgomat, hátha. Na végre, talált, kihisztizzük magunkat kb. olyan súlyú problémákkal mint pl.: Egy mocskos állat pont előttem ejtette le a húszasát, és meg kellett állnom amíg felveszi!!! Bazmeg! VÁRNOM KELLETT RÁ! NEKEM!!! Höm. Asszem ez a hétfő egy kelés. Gennyes, rothadó büdös. Nem beszélgetek magammal, tutira nem ÉN vagyok a hibás. BAZMEG BAZMEG BAZMEG!!!
Máj3. Ha független lehetnék (ó jajj, mennyei manna bzmg) akkor nagy öntudatosan lefogynék és boldogan élnék. Ez az ige, befogadtam, ó teremtőm, gyarló vagyok, szegecselj a feszületre homloklebennyel a föld felé, ha nem ezen egyszerű útmutatások szerint élek. És jövé vala a szögbelövő és belöveté vala testét arccal a homok felé az ő keresztjére, mert nem éle vala egyszerű törvénye szerint.
Máj9 az afrikai megkeresés elgondolkodtatott, tényleg lehet hogy szét kéne osztatnom magam a vöröskereszttel, a fél világ nem éhezne. A mai nap legjobb híre: Beszakadt alattam az aszfalt, így közeli rokonságba kerültem a nyomócsövek népes családjával és egyéb egészségre káros elemekkel.
Jún10. teremtéstörténet:
A lélek amúgy is egy elbaszott idióta dolog, szerintem isten a teremtés közben elaludt és belehánytak a kalapjába, ettől lett az embernek ez az idióta, mindig sajgó megfoghatatlan belső ellensége.
2007. augusztus 11., szombat – József párja – a csaj mellei
Melltartót akartunk emlőnének, aki a feleségem volt ezelőtt, de az elülső felén lévő kitüremkedések átvették a hatalmat a tudata felett. Természetesen a legtöbb boltban a D kosár után a sötét halál, de jobb esetben is a semmi következik, úgyhogy a továbbiakban is kikancsinthat a két óriási bimbófaló a tartórekeszek mögül. … Na megyek, beszélek egy kicsit a két orbitális mellhez, akik a volt páromon élősködnek.
2007. szeptember 20., csütörtök
Bekiabálok a gyereknek, hogy mégis mit hogyan, legyen rendes és egyebek, merthogy ha az anyja nem kommunikál vele akkor majd én. Erre a gonosz feleség közli, hogy a poronty csak az ő hanghát ismeri fel, az enyémet háttérhangnak véli, leszarja köldökön keresztül ahogy kell. Egy zsírban gazdag 'háttérvojsz' vagyok bzmg. Ennyit a születés előtti verbális kommunikációról. Legközelebb írok valamit a hasfalára alkoholos filccel, hátha kiemelkedik a 666, és spontán elégek azonnal. Egy próbát megér...
2007. október 10., szerda
Nem vagyok jó férj, ezt eddig is tudtam. Ha a terhes feleséged úgy érzi hogy kövérre hízott, te ne kezdj ezzel viccelődni, mert paraszt vagy, és mert nem tudod elképzeli milyen lehet egy élősködővel a hasadban élni. Azaz tudom, mivel tele vagyok férgekkel és egyéb gombákkal, de azok nem igazán nőnek ekkorára mint a leendő gyermek. Szóval feleség most egybesült fasírt. Hiába mondom neki, szeretem a fasírtot, már régen rossz, mert előtte a darálthús alaktalan masszaságát elemeztük ki, hiteles-e vagyok. A baj az, hogy tényleg nem gondolom azt VALÓJÁBAN hogy kövér, csak mindig azt a pontot rugdosom, ami a legjobban fáj, és ezt a terhessége alatt is megteszem, hiszen lélek nélkül születtem ugyebár. Viszont nem jó érzés mikor keservesen sír, retteg attól hogy a mérlegre kell állni, és úgy érzi magyarázkodnia kell NEKEM, hogy miért ennyi a súlya...nekem, aki annyi önkontrollal nem rendelkezem mint egy bot, és aki súlyának egyharmadát elvesztve is "jó húsban" lenne. A terhesség egy állapot, bár a kifejezésben benne van (kicsi torzítással) a lényeg, csak nem nekem kéne lenni a tehernek, elég az a jószág odabent, akinek az a hobbija hogy egybeolvasztja anyut, csípő és derék nélküli életre kárhoztatva őt.
4400gramm, 60 centi, 0:54-kor dugult ki a szerencsétlen, és remélhetőleg rajta
kívűl az anyja is túlélte, legalábbis mikor otthagytam még mozgott. Később még esetleg
beszámolok mindenről, de azért már most köszönet azoknak akik ott voltak lélekben bátorítani a
zsírcsaládot. Jó éjt, és ne nézzetek szülést, kissé véres.
